A fém wolframot, amelynek neve a svéd – tung (heavy) és sten (kő) szóból ered, főként cementált volfrámkarbidok formájában használják. A cementált karbidok vagy keményfémek, ahogyan gyakran nevezik őket, olyan anyagok osztálya, amelyeket a volfrám-karbid szemcséinek a fémkobalt kötőanyagmátrixába történő „cementálásával” állítanak elő a folyadékfázisú szinterezésnek nevezett eljárással.
Manapság a volfrám-karbid szemcsék mérete 0,5 mikrontól több mint 5 mikronig terjed, a kobalttartalom pedig akár 30 tömeg%-ot is elérhet. Ezenkívül más karbidok hozzáadása is megváltoztathatja a végső tulajdonságokat.
Az eredmény egy olyan anyagosztály, amelyre jellemző
Nagy szilárdságú
Szívósság
Magas keménység
A volfrám-karbid szemcseméretének és a mátrix kobalttartalmának változtatásával, valamint más anyagok hozzáadásával a mérnökök olyan anyagok osztályához férhetnek hozzá, amelyek tulajdonságai különféle mérnöki alkalmazásokhoz szabhatók. Ez magában foglalja a csúcstechnológiás eszközöket, kopó alkatrészeket és az építőipari bányászat, valamint az olaj- és gázszektor szerszámait.
A volfrámkarbid termékek egy porkohászati eljárás eredményeként jönnek létre, amely elsősorban volfrámkarbidot és kobalt fémport használ. A keverékek összetétele jellemzően 4% kobalttól 30% kobaltig terjed.
A volfrám-karbid használatának fő oka az, hogy kihasználják az anyagok nagy keménységét, így lassítják az egyes alkatrészek kopási sebességét. Sajnos a nagy keménység büntetés a szívósság vagy szilárdság hiánya. Szerencsére a nagyobb kobalttartalmú kompozíciók kiválasztásával a keménység mellett szilárdság is elérhető.
Válasszon alacsony kobalttartalmat olyan alkalmazásokhoz, ahol az alkatrész várhatóan nem éri ütést, nagy keménységet és magas kopásállóságot ér el.
Válassza a magas kobalttartalmat, ha az alkalmazás ütésekkel vagy ütésekkel jár, és érjen el nagyobb kopásállóságot, mint a legtöbb más anyag, valamint a sérülések ellenálló képességét.
Feladás időpontja: 2022. július 29